Safranka Judit
A Hazáért kiáltok
Hol van hát a magyar ököl,
eke vasán megedződött, jó magyar ököl?
Hol van a becsületes tenyér,
mely nem csak kér,
de rándulni képes és csapni bír?
Elég!
Elég a júdáspénzt szorongató marokból!
Üvöltsed már magyar: Elég!
Nem vájja véresre tenyered a talmi kincs?
Nem fáj?
Nem érzed, hogy csak bilincs?
Még mindig nem fáj?
Nem égeti bőrödet a hazugságok bére?
Mire vársz?
Meddig folyhat még a jó magyarok vére?
Ürítsd ki markodat, s szorítsd ökölbe két kezed!
Csapj az asztalra!
– a Hazádért teszed -
Sújtson most már az az ököl,
eke vasán megedződött, jó magyar ököl!
Legyen végre rend!