A tett ihlete

 

 

 

Az ér már töri a sziklát,
s kifakadnak a sebek,
a gempafalókat’ elönti a gennyár,
jön-jön az ár, leomlanak a hegyek.

 

Majd meglássátok,
hogy tudnak futni a hegyek!
De hősök azok,
kiket nem mosnak el a könnyek.

 

Kik a leomló sziklák között
nem siratják sebeiket,
törik az utat. Mert azok a hősök,
kik sziszifuszok a tettben,

kik nem hátrálnak meg
a kilátástalanság szakadékában,
kik hisznek, élnek, vagy meghalnak
igaznak hitt hitükben.

 

Mert bűvészek a szavak,
s káprázat mindig mit akarnak
az urak, a fellegekben járó
írástudók.

 

S mi a szegények, sziszifuszok
törjük az utat,
de az ihlet irányította a tettünket,
s Isten a tettünknek adta az ihletet.