Gavallér János
Álarc mögött
Ma sem tudni, hogy honnan,
kik és kire lőnek,
az út porzik, ropognak
csontok, összetörnek,
reszketnek álarc mögött
a meggyötört hősök.
Nem mernek szólni, sírnak,
könnyek hullnak, szívekbe
szorult bosszút álmodnak,
vágyak összetörnek,
reményt raboltak fattyak,
szív sárba taposva.
Ma sem tudni, hogy honnan,
kik fújják a szelet,
csattan a korbács, csattan!
Jajong a vér, sercen:
Vágóhíd felé menet
gyűlnek a fellegek.
Újvilágrend kopogtat,
droid-csendőrök gyűlnek:
Vajon kinek mit szabad?
Emlékek gyűlölnek,
reszketnek álarc mögött
a meggyötört hősök.
2010. 08. 30.