Kellner Dénes:  Bravó magyar!                                         Vissza

 

Bravó magyar, így kell csinálni,

Ez szép munka volt, derék dolog!

Meglesz majd a jutalmad érte,

Több is, mint ahogy ma gondolod!

 

Megtetted, amit vártak tőled,

Megfogadtad a tanácsukat,

A jó kutya tudja a dolgát:

Mindig a parancs szerint ugat.

 

Jól megtanult lábhoz feküdni,

Ugrani, ha füttyent a Gazdi,

És azt, akire ő haragszik,

Engedelmesen megharapni . . .

 

Az idomítás sikeres volt,

Ezt az eredmény jól mutatja:

A média büszke lehet rá,

A szavának volt foganatja!

 

Ne is higgy a saját szemednek,

Holmi tények ne zavarjanak!

Te csak mindig ragaszkodj ahhoz,

Amit a képernyőn mondanak!

 

Ne törődj a nyers valósággal,

Hisz’ a TV-ben megnézheted:

Feldarabolják, kifilézik,

S elkészítve tálalják neked.

 

Bízd csak magad a médiára,

Ott vannak a bölcs szakemberek:

Ők majd megmondják, mit kell látnod,

S amit látsz, hogyan kell értened.

 

Ne bajlódj az értékeléssel,

Hogy mi igaz, azt ők döntik el,

A véleményt készen megkapod,

Neked már csak hangoztatni kell!

 

Te csak nézd a Való Világot,

Az a világ, az való neked!

Minek vesződnél kultúrával,

Hogyha Győzikét is nézheted?

 

Sohse legyél kíváncsi arra,

Mi zajlik a színfalak mögött,

A tiéd a színpadi látvány

A többihez nincs semmi közöd.

 

S bár a színházat te tartod el,

Sok silány ripacs belőled él,

Egy dologra nagyon vigyáznak:

Hogy te mindig csak néző legyél!

 

Ne is akarjál többet látni,

Ne keresgélj a sorok között,

Ne számolgasd a kétszer kettőt,

Fogadd el, ha azt mondják, hogy öt!

 

Mert nekik öt -- nekünk meg három . . .

Minden más számtan érvénytelen:

És képesek megtenni bármit,

Nehogy mindenkinek négy legyen!

 

S ha rajtad áll, nem is lesz annyi,

Változásnak nálad nincs helye:

A hatalom megbízhat benned,

Szembenállni sosem fogsz vele.

 

Hogy a Vonalat nem követnéd,

A gyanú árnyéka sem érhet,

Te büszke és önérzetes vagy,

Hogy nincsen saját véleményed…

 

S hogy semmiféle felelősség

A kezed soha ne kösse meg:

Hát mindig állj ki érte bátran,

Hogy helyetted mások döntsenek!

 

 

Jól van magyar, te választottál

A helyzet bármilyen mostoha,

Neked mégis jó, úgy, ahogy van:

Nem is érdemelsz jobbat soha!

 

                                               2006. április 25.