A bűnös lelkeknek



 

Találkozunk majd egy zátonyon,
fájdalmak vak tengerészei,
s kiköttök ti is a zátonyon,
hova juttattátok millióit,
- a kétségek őrölt zugába-,
ott fogtok ti is dőlni a halálba,
mint annyi szív, ki titokban sírt,
a leghátsó sorokban, a temetőben is.
A lelkekben írt törvények vádjai elől
hová menekültök majd, ha süllyed a hajó?
Apáink, s anyáink könnyei elől,
mikor szívetekben SOS-t sír a lét:

Hová menekültök majd, ha süllyed a hajó?
Fiaink, s lányaink fájdalma elől;
hová bújtatjátok fiaitok, s lányaitok lelkét?

Mert egyszer eljön a számadás, mondom
a feltörő igazságnak el kell jönni;
s akkor egy nagy szemétdombon
Gyehenna tüzén fogtok égni!

Nem kérdeznek meg majd titeket,
a vád az egekben van írva.
Visszakapjátok a szenvedéseket,
kifeszítenek majd a vitorlákra;
s mint „bolygó hollandi” keringtek
a fájdalmak óceánján örökre,
hirdetve az emberiségnek okulásul,
hogy a lelki szeretetet vegye tudomásul!


2007.10.07.