Gavallér János

A búsuló Bárány


Vérző mezőn, búsuló bárány
kolomp után baktat, – kihalt a visszhang-,
fejét földre szegve, hang-irány
szabja hízó éltét –mostoha vihánc.
Megy vágóhídra, kolompostul a nyáj!
Nincs utódja se tán! Ostobán,
baktat: Mindegy-sors, mindegy-halál az út:
Szabadság-kolomp zúg a nyakán.
Szakadék tátong, pokol kürtője búg,
új lét elején, a régi út!
Uszított kutya terel: Ugat!
Zúg a kolomp:
Menni, csak egy irányba szabad!

2011. 10. 31.