Gavallér János
Magyarország


Dal a pesti srácról

„Szevasztok, én meghalok!”
- mondta a pesti srác,
mikor golyót kapott.
„Szevasztok, én meghalok!”
- mondta a pesti srác,
sírtak a csillagok.

Hitszegők, elárulták!
Naplopók, kifosztották!
Folyt a vér, sírtak falak,
pesti srác, ó pesti srác,
többet nem mész már haza!

Apáért és anyáért,
születő csecsemőért!
Folyt a vér, sírtak falak,
pesti srác, ó pesti srác,
többet nem mész már haza!

Hová mennél és minek,
hová mennél, nincs haza!
Tükörben gyáva lélek,
integet, ó pesti srác,
hová is mennél haza?

„Szevasztok, én meghalok!”
- mondta a pesti srác,
mikor golyót kapott.
„Szevasztok, én meghalok!”
- mondta a pesti srác,
sírtak a csillagok.

Hitszegők, elárulták!
Naplopók, kifosztották!
Pesti srác, a föld forog,
megszédültek nappalok,
ellopták az otthonod!

Apáért és anyáért,
házfalak sóhajáért,
pesti srác a testeden
vér csurog, de szellemed
örökké küzd e hazáért!

Hová mennél és minek,
ide küldött Istened,
ez a föld az otthonod,
máshová, ó pesti srác,
hová is mennél haza?

„Szevasztok, én meghalok!”
- mondta a pesti srác,
mikor golyót kapott.
„Szevasztok, én meghalok!”
- mondta a pesti srác,
sírtak a csillagok.

2010. 10. 24.