Humánus dölyf
Rájöttem, hogy a balgaszolga-sors,
bílyogot rakott, szívemre fagyot,
arcomra kétkedést; cselédanya
pottyantott, szült úri nemes’ divat.Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Dölyföt örököltem az uraktól,
s maradtam nyers, nincstelen jobbágysors,
úrfik kéjének kedve, nincstelen
fattyú, anyám szegények szégyene.Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Nagyságos uram én tartottalak!
Adtam mindenem, kiszolgáltalak.
Kérem jussomat, hald demokrácia:
Add a pénzed arisztokrácia!
Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Hoztam többszázezer marhát, lovat,
én durva Turáni’ harcos lovag.Harcoltam Attila és az Isten
oldalán. Jussom urak halál?Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Mi vagyunk a ’Góg és Magóg’ népe,
szíj facsarta századok ős vére.Se szándék, se hatalom nem lehet
urunk itt a Kárpát-medencében.Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Félre az úri dölyffel századok!
A bílyog nem áll jól a nyakamon!
Vezér kell nekem csak! Vezér! Vezér!
Más uram nincs, köt a vérszerződés.
Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Összeolvadt itt kelet és nyugat,
észak és dél korcsosult, de szívem,
a szívem nem hagyom Európa
kipusztítani az ősi véremet!Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Nagyságos Nyugat, hald a szavamat!
Tartottam érted mindig a hátamat.
Kérem jussom, hald demokrácia!
Francos nagyurak kiváltsága vagy.
Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Századokról a lelkek mossák le
a rákent gyalázatot. Félsz ugye;
büszke, vak újkori társadalom!Lásd, kiméri az idő sorsodat!
Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
A lelkem töri az utat, Atyám!
Térdre rogyik a bűn, s imádni fog,
imádni fog szent Becsület! Atyám,
lelkemnek nincs akadály! Ujjad’ fog.Vagyok Humánum. Vagyok Magyar.
Vissza