Itt a költségvetési tervezet - majd minden miniszter szívni fogja a fogát
2008.09.15 11:43
A kancelláriát vezető Kiss Péteren és a külügyi tárcát irányító Göncz Kingán kívül minden miniszternek nemcsak reálértelemben, hanem nominálisan is kevesebbel kell beérnie jövőre a 2009. évi költségvetési tervezet szerint. Ráadásul gyakorlatilag keresztet vethetnek 80 milliárd forintnyi tartalékra is. Vasútra sokkal több, közútra kevesebb jut. Az olimpiát követő évben megugrik a sportteljesítmények elismerésére szolgáló keret. A kormány a metróépítést az ideinél 60 százalékkal kevesebb forrással támogatja meg. A cégeknek hiába ígértek könnyítést, bőven az infláció felett nőnek terheik, a kormány az idei 700-720 milliárd után jövőre 800 milliárd feletti összeget vár tőlük. Célegyenesben a jövő évi költségvetés - írja az Index.
Igen  komoly  spórolásra  szorítja  rá  a  jövő  évi  költségvetés  a  minisztériumokat  -  derül  ki  a  2009.  évi  büdzsének  az  Index  birtokába  került  tervezetéből.  A  jövő  évi  költségvetési  törvényjavaslat  még  formálódik,  a  kormány  még  egy  vagy  két  ülésén  tárgyalja  az  állam  2009-es  gazdálkodását  meghatározó  pénzügyi  tervret,  mielőtt  szeptember  30-ig  benyújtja  az  Országgyűléshez,  de  nagyobb  változtatások  vélhetően  nem  lesznek  rajta.    
   
Kiss  Péter,  a  különc    
   
A  tárcákat  érintő  kemény  nadrágszíjhúzást  jól  szemlélteti,  hogy  szinte  minden  minisztérium  kevesebb  pénzhez  -  úgynevezett  támogatási  előirányzathoz  -  jut  jövőre  az  adókból,  járulékokból,  illetétekből  és  egyéb  díjakból,  mint  idén.  Két  kivétel  van  ez  alól:  a  külügyi  tárca  ugyanannyit  kap  a  közösből,  mint  2008-ban,  a  Kiss  Péter  vezette  Miniszterelnöki  Hivatal  pedig  1  százalékos  plusszal  (forintban  mérve  csaknem  2  milliárd  forintos  emelkedéssel)  büszkélkedhet.  Összességében  a  minisztériumok  az  alkuk  eredményeként  nominálisan  durván  250  milliárd  forinttal  kevesebbre  számíthatnak  a  befolyó  közterhekből  az  idei  apanázsokhoz  képest.  Ez  már  önmagában  is  azt  jelenti,  hogy  10  százalékkal  kevesebb  jut  a  tárcáknak  csak  a  számokat  alapul  véve.  Ám  ha  figyelembe  vesszük  az  inflációt  is,  úgy  reálértelemben  már  közel  15  százalékos  fogyókúrán  kell  átesniük.  A  reálértelemben  vett  csökkenés  már  igaz  a  két  említett  tárcára,  a  kancelláriára  és  a  külügyminisztériumra  is.    
   
De  nemcsak  emiatt  fogják  szívni  a  fogukat  a  tárcavezetők,  hanem  azért  is,  mert  a  kormány  létrehozat  velük  egy  közel  80  milliárd  forintnyi,  úgynevezett  fejezeti  egyensúlyi  tartalékot,  amit  zárolnak  is  nyomban,  vagyis  ezt  a  pénzt  sem  engedik  elkölteni  a  minisztériumoknak.  Ebből  a  tárcák  csak  akkor  láthatnak  viszont  valamennyit  -  esetleg  az  egészet  -,  ha  minden  rendben  megy  az  államháztartásban,  ők  is  fegyelmezetten  költenek,  és  szépen  beszedik  a  tervezett  saját  bevételeiket,  plusz,  ha  a  gazdaság  fehéredéséből  sok-sok  tízmilliárd  forintnyi  pluszpénzhez  jut  az  államkassza.  Vagyis  nem  is  kicsi  a  sansz  arra,  hogy  erre  a  summára  keresztet  is  vethetnek  a  tárcák.    
   
A  tárcák  közül  egyértelműen  a  szétszabdalt  gazdasági  és  közlekedési  minisztérium,  illetve  az  önkormányzati  tárca  utódai  a  legnagyobb  vesztesek.  Bár  kicsit  megnehezíti  az  összevetést  a  kormány  szerkezetében  a  nyár  elején  végrehajtott  átrendezés,  aminek  eredményeként  az  egykori  Önkormányzati  és  Területfejlesztési  Minisztérium,  valamint  a  Gazdasági  és  Közlekedési  Minisztérium  feladatait  most  négy  helyen  látják  el,  mégis  jól  látható,  ez  a  négy  gazda  nominálisan  az  idei  apanázs  kétharmadát  kapja  meg  jövőre.  Durván  150  milliárd  forinttal  kevesebb  pénzből  kell  tehát  megoldani  a  szóban  forgó  négy  feladatgazdának,  hogy  minden  rendben  menjen  2009-ben  a  területükön.    
   
Székely  Tamás  egészségügyi  és  Szabó  Imre  környezetvédelmi-  és  vízügyi  miniszter  sem  fog  kicsattanni  az  örömtől,  az  idei  támogatás  egyhatodáról  lesznek  kénytelen  lemondani  jövőre.    
   
Öntik  a  pénzt  a  lyukas  zsákba    
   
 Ha  közelebbről  is  szemügyre  vesszük  az  egyes  minisztériumi  kereteket,  több  érdekességre  bukkanhatunk.  A  sor  elejére  kívánkozik,  hogy  az  általános  nadrágszíjhúzásból  a  MÁV  és  annak  állami  leányai  kimaradnak.  Olyannyira,  hogy  a  helyközi  személyszállítási  közszolgáltatásra  és  a  pályahálózat  működtetésére  az  idei  dotációnál  kétharmaddal  nagyobb  összeget,  135  helyett  közel  230  milliárd  forintot  szánnak  az  adóforintjainkból  (ennek  döntő  része  a  vasútnál  landol,  kisebb  része  a  Volán-társaságoknál).    
   
A  felemás  olimpiai  szereplés  is  a  hátterében  állhat  annak,  hogy  sportra  érezhetően  több  jut  jövőre.  Így  utánpótlás-nevelésre,  iskolai,  diák-  és  felsőoktatási  sportra  és  a  szabadidősport  támogatására  is  többet  szán  a  kormány,  ahogyan  a  versenysport  is  az  ideinél  magasabb  apanázshoz  jut.  Felettébb  érdekes  persze,  hogy  az  olimpiát  követő  évben  miért  szán  többet  a  kabinet  a  sportteljesítmények  elismerésére,  mint  ahogyan  tette  azt  idén.    
   
A  pénzügyi  hatóságoknál  vegyes  a  kép.  A  vámosok  és  pénzügyőrök  infláció  feletti  emelést  harcoltak  ki  maguknak,  aminek  magyarázata  lehet,  hogy  jövőre  több  feladattal  gazdagodnak.  Az  Államkincstár  is  valamivel  többhöz  jut  az  ideinél,  ám  az  az  APEH,  amelytől  a  kormány  elsősorban  reméli  az  irdatlan  mértékű  gazdasági  kifehérítési  terv  megvalósulását,  kevesebb  támogatásból  lesz  kénytelen  működni,  a  dologi  kiadásoknál  (iroda,  közüzemi  díj,  papír,  stb.)  a  lefaragást  megérezheti  az  adóhivatal.    
   
A  sztrádapénz  ötödére,  a  metrópénz  60százalékkal  esik  vissza    
   
 Legalább  ekkora  érdeklődésre  tarthat  számot,  hogy  a  sztrádaépítést  jövőre  állami  forrásokból  gyakorlatilag  parkolópályára  teszi  a  kormány.  Tavaly  még  200  milliárdnál  is  többet  fordítottak  a  büdzséből  autópálya-építére,  amellett,  hogy  magáncégek  bevonásával,  ppp-konstrukcióban  is  épültek  sztrádák,  idén  már  csak  100  milliárdot  emészt  fel  a  büdzséből  az  autópálya-építés,  jövőre  pedig  alig  20  milliárdot.  A  20  milliárdon  túl  van  még  egy  tétel,  amely  az  állam  sztrádakiadásait  takarja,  mégpedig  a  korábbi  ppp-konstrukcióban  épült  szakaszok  után  a  magáncégeknek  fizetendő  úgynevezett  rendelkezére  állási  díj.  Ez  az  idei  54  milliárdról  56  milliárdra  kúszik  fel.    
   
A  közúthálózatra  szánt  forrásoknál  is  tetten  érhető  az  állami  szűkmarkúság.  Az  útpénztárból  végzik  a  közutak  felújítását,  a  tavalyinál  közel  15  milliárddal  kevesebb  jut  erre  adóforintjainkból.  Bár  az  útpénztár  saját  bevételei  (díjak)  ezt  valamelyest  ellensúlyozzák,  de  azért  összességében  az  utak  javítására  az  ideinél  kevesebb  pénz  jut  jövőre.    
   
A  fejlesztési  és  gazdasági  tárca  beruházásösztönzési  kerete  megfeleződik  és  18  milliárdra  apad,  emellett  pedig  a  kis-  és  középvállalkozások  támogatására  létrehozott  célelőirányzatból  is  egyhatodnyi  részt  lecsípnek.    
   
A  fővárosi  négyes  metró  költségeihez  az  idei  16,2  milliárdos  előirányzat  helyett  alig  10  milliárdot  tervez  a  kormány  a  saját  zsebéből  hozzátenni.    
   
A  lakossági  tájékoztatási  keretből  is  kicsit  visszavesz  a  kormány,  igaz,  az  idei  1  milliárd  helyett  körvonalazódó  900  milliós  tétel  nem  jelent  nagy  megtakarítást.    
   
A  kettősség  jellemzi  Gyenesei  István  minisztériumát:  a  sportra  többet  tudott  kialkudni,  ám  a  számok  arról  tanúskodnak,  hiába  hangoztatta,  hogy  a  lakásfelújításra  (javarészt  a  panelprogramra)  több  jut  jövőre,  a  költségvetési  terv  az  idei  10  helyett  9  milliárddal  számol.  Ezen  a  tényen  az  sem  változtat,  hogy  más  típusú  lakástámogatásra  néhány  milliárddal  többet  fordít  a  kabinet  az  idei  190  milliárdnál,  mert  ez  főként  az  államilag  támogatott  lakáshitelek  utáni  kamattámogatást  takarja.    
   
Cégek:  nem  mínusz  25  milliárd,  hanem  plusz  sok  tízmilliárd    
   
Gyöngyszemre  bukkanhatunk  a  főbb  költségvetési  bevételeket  böngészve  is.  Gyurcsány  Ferenc  kormányfő  állításával  és  a  kormány  minap  nyilvánosságra  hozott  adócsomagjának  háttéranyagával  szemben  a  cégek  nemhogy  nem  járnak  jól  a  szolidaritási  adónak  becézett  céges  különadó  eltörlésével  és  ezzel  párhuzamosan  a  társasági  adó  új  alapra  helyezése  mellett  végrehajtandó  megemelésével,  hanem  súlyos  csapást  kell  elszenvedniük.  Emlékeztetőül:  a  kormányzat  számításaiban  25  milliárd  forintos  teherkönnyítést  állít  be  ezen  három  lépés  eredőjeként  az  üzleti  szféra  számára.  Lapunk  felhívta  a  figyelmet,  hogy  kalkulációink  szerint  azonban  sok  tízmilliárddal  is  rosszabbul  járhatnak  a  cégek.  A  vállalkozások  idén  700-720  milliárd  forintot  róhatnak  le  társasági  adóként  és  különadóként,  jövőre  pedig  a  hármas  intézkedés  után  már  805  milliárdra  számít  tőlük  az  állam  a  költségvetési  terv  tanúsága  szerint.    
   
A  nyugdíjakat  jövőre  5,5-6  százalék  közötti  mértékben  tervezi  emelni  a  kormány.  Ennek  nyomán  az  öregségi,  rokkantsági,  özvegyi,  13.  havi  és  más  nyugdíjakat  is  magába  foglaló  nyugellátások  3100  milliárdnál  is  többet  emésztenek  fel  2009-ben.