Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszer szellemi teljesítményeire.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.
Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezet
évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk. (INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)

(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)
Mi, a 2010.április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában,
Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
(A záró, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések ez után.)

…………………………………………………………………………………………………………

HAZÁNK neve Magyarország.

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország köztársaság.

(3) A hatalom forrása a nép.

(4) A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos

birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására kizárólag az állami szervek

jogosultak.

Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok

sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket,

el
mozdítja egymással és Magyarországgal való együttműködésüket.

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik

az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az

alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes,

Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az

országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(1) Magyarország fővárosa Budapest.

(2) Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság

keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.

(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.

(3) Senkit nem lehet születésével keletkezett vagy jogszeren szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

(4) Az állampolgárság részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(1) A hivatalos nyelv a magyar.

(2) Magyarország védi a magyar nyelvet, tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportok, valamint más

nemzetek nyelvét.

(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös

mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar

Szent Korona nyugszik.

[kép a címerről]

(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélesség piros, fehér és zöld szín vízszintes sávból áll.

[kép a zászlóról]

(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cím költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.

[kotta szöveggel]

(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának

részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

(1) Magyarország nemzeti ünnepe

a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére,

b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére és

c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött

életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.

(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel

szemben, és védi a fogyasztók jogait.

(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik.

(2) Ennek az elvnek a megvalósulásáért az Országgyűlés és a Kormány viseli az elsődleges felelősséget.

(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat

kötelesek tiszteletben tartani.

Képességeinek megfelelően mindenki felelős önmagáért, és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok

ellátásához hozzájárulni.

(1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.

(2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális

értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

kötelessége.

(3) Magyarország védi a siketek és a némák jelnyelvét, mint a magyar kultúra részét.

(1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint az emberiség fenntartható fejlődése

érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar

jog összhangját.

(3) Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai

jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

(1) Az Alkotmány Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alkotmány és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

(3) Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk

vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Az Alkotmány elfogadására vagy az Alkotmány módosítására irányuló javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az

országgyűlési képviselők legalább kétharmada támogassa.

(1) Általánosan kötelez
magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által

megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény az önkormányzati rendelet és a

különleges jogrendben megalkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait eltérően is megállapíthatja.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet,

a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály

továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején, és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

(3) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához, módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazata szükséges.

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű

kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvető jogait.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető

jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni

kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik

azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csupán a természetes személyekre vonatkoznak.

(5) A törvény alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkező személynek is

biztosíthatja.

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a

fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban

tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(2) Tilos emberen szabad és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása,

valamint az emberi egyedmásolás.

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a

törvényben meghatározott okokból, és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Személyes szabadságtól

való végleges megfosztásra csak bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor.

(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell

bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással

ellátott határozatban, szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben

tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdek adatok megismeréséhez és

terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméért és a közérdek adatok nyilvánosságáért független hatóság felel.

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy

más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más

meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár

másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy

tanítsa.

(2) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi

célok érdekében az egyházakkal együttműködik.

(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.

(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép

akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait – különös tekintettel a tiszta közélet biztosítására –

sarkalatos törvény határozza meg.

(5) Szakszervezetek, kamarák és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és

tevékenykedhetnek.

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot.

(3) A sajtószabadságra, valamint az elektronikus tömegtájékoztatási és hírközlési piac felügyeletére vonatkozó részletes

szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

(1) Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a felsőoktatási

intézmények tudományos és művészeti szabadságát, az állami intézmények bevételeivel és vagyonával, valamint a

közpénzből nyújtott támogatásokkal való, felelős gazdálkodás érdekében – törvényben meghatározott keretek között –

biztosítja szervezeti önállóságukat.

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelez
alapfokú,

az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára

hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi

támogatásával biztosítja.

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésével mindenki köteles hozzájárulni a közösség

gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni

akar, dolgozhasson.

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen

és azonnali kártalanítás mellett lehet.

(1) Magyar állampolgárt Magyarország területéről nem lehet kiutasítani, és külföldről bármikor hazatérhet.

Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani.

(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra

ítélik, kínozzák, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet– kérelemre menedékjogot

biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti

országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai

meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,

fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy

egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is

segíti.

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelel
testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és

gondoskodáshoz.

(2) A szülőknek joguk van ahhoz, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.

(1) A munkavállalók és munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára, és más

közösségi célokra is figyelemmel – egymással együttműködnek.

(2) A törvényben meghatározottak szerint minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joga van ahhoz, hogy

tárgyalást folytasson, és annak eredményeképpen kollektív szerződést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen,

vagy munkabeszüntetést tartson.

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztet
, törvényben meghatározott

esetek kivételével – tilos.

(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség,

rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a

törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a szociális intézmények és

intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személy közösség

számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami

nyugdíjrendszer fenntartásával, és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti

elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is

megállapíthatja.

(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

(2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás

és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti el
.

Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést

mindenki számára biztosítsa.

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati

képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot

további feltételekhez kötheti.

(2) A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a

családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más

személynek - további egy szavazati jogot biztosít.

(3) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem

rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

(4) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.

Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek

választásán választó.

(5) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának

megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy

tisztségviselője nem tölthet be.

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn

belül intézzék. Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által

feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal

forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az

esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási

hely szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét

élvezze.

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit

törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános – vagy törvényben meghatározott

esetben zárt – tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem

állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A véd
nem vonható

felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek és sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a

magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. A bűnösség megállapításának és a büntethetőségnek a tilalma kiterjed – a

nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerinti

bűncselekmények esetére is.

(5) Senki nem vonható büntetőeljárás alá, vagy ítélhet
el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy

– nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban a törvénynek

megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

(6) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés

ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényezők. Minden valamely nemzetiséghez vagy

népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához. A nemzetiségeknek és

népcsoportoknak joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk

ápolásához és az anyanyelv oktatáshoz.

(2) A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(1) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének megfelelően hozzájárul a közös

szükségletek fedezéséhez.

(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés

kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.

(3) Rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi

lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárságú férfi katonai szolgálatot teljesít. Sarkalatos törvény határozza

meg a katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait.

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára – sarkalatos törvényben

meghatározottak szerint – rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség írható elő.

(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára – sarkalatos törvényben

meghatározottak szerint – honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség

írható elő.

(6) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –

honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére

kötelezhet
.

(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés

a) megalkotja Magyarország Alkotmányát,

b) további törvényeket alkot,

c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását,

d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelez
hatályának elismerésére,

e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, az alapvető

jogok biztosát, valamint az Állami Számvevőszék elnökét,

f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről,

g) feloszlatja az alkotmányellenesen működő képviselő-testületet,

h) különleges jogrendet érintő, illetve katonai műveletekkel kapcsolatos döntéseket hoz,

i) közkegyelmet gyakorol, valamint

j) az Alkotmányban, illetve más törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos

szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott

módon választják.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségeknek és népcsoportoknak az Országgyűlés munkájában való részvételét

sarkalatos törvény szabályozza.

(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás

kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az

alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.

(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha

a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az

Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy

b) az Országgyűlés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés

elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés

miniszterelnököt nem választ. A köztársasági elnöknek a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg

az Országgyűlés a költségvetést nem fogadja el.

(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, azzal

összefüggésben nem utasíthatóak.

(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény

meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket az országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más

összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.

(3) Az országgyűlési képvisel
megbízatása megszűnik

a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,

b) az országgyűlési képvisel
halálával,

c) összeférhetetlenségnek kimondásával,

d) lemondásával,

e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy

f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

(4) Az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint a megbízatás megszűnése (4) bekezdés e) és f) pontja szerinti

esetének megállapításáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény

határozza meg.

(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képvisel
kérelmére az Országgyűlés

az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.

(2) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.

(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.

(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint

országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.

(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több, mint a fele jelen van.

(6) Ha az Alkotmány eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több, mint a

felének szavazatával hozza. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.

(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban

állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.

(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képvisel
kezdeményezhet.

Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követ
en határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke

az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi.

(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A

köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a

(2) bekezdés szerint a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés

elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság

alkotmányellenességet nem állapított meg.

(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és a (2) bekezdés

szerint alkotmányossági vizsgálatra nem került sor – a törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak

megküldi.

(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti

jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt, észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az

Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e

jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során az

Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet.

(6) Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül

határoz. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az

alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja.

(7) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott

alkotmányossági vizsgálat során nem állapít meg, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli

annak kihirdetését.

(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata a (2) és a

(4) bekezdés szerint ismételten kérhet
az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron

kívül, de legkésőbb tíz napon belül dönt.

(9) Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, úgy a

(2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések

tekintetében illeti meg.

(1) Az országgyűlési képvisel
kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a

legfőbb ügyészhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

(2) Az országgyűlési képvisel
interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe

tartozó minden ügyben.

(3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos

törvény szabályozza.

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A

köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást

rendelhet el. A népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) Alkotmány módosítására irányuló kérdésről,

b) a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról,

valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról,

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti

képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról,

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről,

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről,

f) az Országgyűlés feloszlásáról,

g) képviselő-testület feloszlatásáról,

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,

i) a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről és

j) közkegyelem gyakorlásáról.

(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes,

ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet

demokratikus működése felett.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

(3) A köztársasági elnök

a) képviseli Magyarországot,

b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein,

c) törvényt kezdeményezhet,

d) országos népszavazást kezdeményezhet,

e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,

valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját,

f) a különleges jogrendet érintő döntéseket hoz,

g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését,

h) feloszlathatja az Országgyűlést,

i) az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak, illetve megfontolására

visszaküldheti az Országgyűlésnek,

j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére,

k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét,

l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, valamint

m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(4) A köztársasági elnök

a) az Országgyűlés vagy a Kormány felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát,

b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,

c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi

tanárokat,

d) megbízza az egyetemek rektorait,

e) kinevezi és el
lépteti a tábornokokat,

f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami

kitüntetések viselését,

g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, valamint

i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány

tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntést a Kormány

tagjának ellenjegyzéséhez kötheti.

(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek

hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát

eredményezné.

(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha ez az Alkotmány értékrendjét

sértené.

(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb

hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell

megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági

elnököt titkos szavazással választja.

(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább

egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell

benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása

érvénytelen.

(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának

szavazatát megkapta.

(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során csak arra a két

jelöltre lehet szavazni, akik az első szavazáskor a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben a második helyen

szavazategyenlőség alakult ki, úgy azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik az első szavazáskor a két legmagasabb számú

szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban

részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés

alapján új választást kell tartani.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti

megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését

megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.

(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai

tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keres
foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért

– a szerz
i jogi védelem alá es
tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.

(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik

a) megbízatási idejének lejártával,

b) halálával,

c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatkörének ellátására,

d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,

e) összeférhetetlenségének kimondásával,

f) lemondásával vagy

g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.

(2) A köztársasági elnök megbízatásának a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tev
állapotának, és a

megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az

Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(3) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak a megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt szándékosan megsért
, illetve

szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde

indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.

(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A

szavazás titkos.

(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét

nem gyakorolhatja.

(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés tényét megállapítja, a

köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig, vagy a köztársasági elnök

megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az

Országgyűlés elnöke gyakorolja.

(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely

országgyűlési képvisel
kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.

(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem

gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit

jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.

(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat

létre.

(3) A Kormány a feladatkörében eljárva

a) törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve

b) törvényben kapott felhatalmazás alapján

rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.

(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.

(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges. A

miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új

Országgyűlés alakuló ülésén,

b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a

megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a

miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt

napon belül

teszi meg.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a

köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.

(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt

időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.

(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásra nevezhet
ki.

(3) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény

módosíthatja.

(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a

feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által

meghatározott feladatokat.

(3) A Kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre.

(4) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva,

önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar

Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

(5) A Kormány tagja a tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A

Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az

ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.

(6) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét

törvény határozza meg.

(7) Az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállását külön törvényben szabályozza.

Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek

döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő

tervezettel kapcsolatban. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának

alapulvételével jár el.

(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.

(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,

b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ,

c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben a

bizalmatlanságát fejezi ki,

d) lemondásával,

e) halálával,

f) összeférhetetlenség bekövetkeztével, vagy

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

(3) A miniszter megbízatása megszűnik

a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,

b) a miniszter lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

(4) A (2) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak megállapításáról az Országgyűlés a képviselők kétharmadának

szavazatával határoz.

(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt

személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.

(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel

szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt

személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges.

(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben a

bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson nem támogatja a miniszterelnököt

az országgyűlési képviselők többsége.

(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott el
terjesztés feletti szavazás egyben bizalmi

szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által

benyújtott el
terjesztést az Országgyűlés nem támogatja.

(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnök (3) és (4)

bekezdése szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc

napon belül hozza meg.

(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja

hatáskörét, nemzetközi szerződést azonban nem köthet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan

esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával

szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a

hatáskörét, azonban miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény

felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a megválasztásához

szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel

szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2)

bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az

els
helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig, vagy az új Kormány más

tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét,

rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

(1) Az Országgyűlés törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására, illetve

gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.

(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a törvényben

meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.

(3) Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben meghatározott

feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti

Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa

rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.

(1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

(2) Az Alkotmánybíróság

a) alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket,

b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát,

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés

alkotmányosságát,

d) a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok

alkotmányosságát,

e) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, valamint

f) az Alkotmányban, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(3) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az alkotmányellenes

jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve bírói döntést, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében

megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos

törvényben meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a

költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók

központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a

személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az

Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály

megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alkotmányban foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

(5) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, melynek tagjait az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja. Az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők kétharmadának

szavazatával, az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása

megszűnéséig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai

tevékenységet.

(6) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza

meg.

(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

(2) A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, valamint dönt a

közigazgatási határozatok törvényességéről.

(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett

a) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelez
jogegységi határozatot hoz,

b) a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba

ütközéséről az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet,

c) bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba

ütközéséről az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet.

(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen közigazgatási és munkajogi

eljárásokra – külön bíróságok létesíthetők.

(5) A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.

(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák

javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A

bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek

tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(2) A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének

megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.

(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró

hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során a 26. Cikk (1) bekezdését alkalmazni kell.

(1) A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnyal összhangban

értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és

gazdaságos célt szolgálnak.

(1) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntető igényét érvényesíti.

Gondoskodik a természetes személyek és a törvény alapján létrehozott jogalanyok jogait, az alkotmányos rendet,

valamint az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes

üldözéséről.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározottak szerint

a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,

b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,

c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett,

d) a közérdek védelmezőjeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.

(4) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész

megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) A legfőbb ügyész tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(7) Az ügyészség szervezetének és működésének, valamint az ügyészek jogállásának részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.

(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok
biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok
jogainak védelmére.
(3) Az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre
választja. Az alapvető jogok biztosa hivatali idejével megegyező időtartamra kinevezi helyetteseit. Az alapvető
jogok biztosa, illetve helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat és helyettesítésének rendjét
törvény határozza meg.

(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek.

(2) A helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz

c) önállóan igazgat,

d) meghatározza szervezeti és működési rendjét,

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat,

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik,

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel, kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást

folytathat,

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről,

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

j) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat,

k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet

más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, valamint

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(2) A helyi önkormányzat a feladatkörében eljárva

a) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve

b) törvényben kapott felhatalmazás alapján

önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(3) Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el.

(4) A helyi önkormányzat a határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követ
en

haladéktalanul megküldi az illetékes kormányhivatalnak. Ha a kormányhivatal a határozatot, illetve az önkormányzati

rendeletet, vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül

kezdeményezheti a bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

(5) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képvisel
-

testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartalmára.

(3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

(1) A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében kölcsönösen együttműködik. A helyi

önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat a kötelező

feladat- és hatásköreinek ellátásához e feladat- és hatáskörökkel arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni

támogatásra jogosult.

(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.

(3) A polgármester és a vármegyei képviselő-testület elnöke az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi

felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is

elláthat.

(4) A Kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi

felügyeletét.

(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mérték

kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettség vállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását

írhatja elő.

(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog

alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos

törvényben meghatározott módon választják.

(2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint öt

évre választják.

(3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt

választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester

megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja a feloszlását.

(5) Az Országgyűlés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követ
indítványára feloszlatja az

alkotmányellenesen működő képviselő-testületet.

(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

(1) Az Országgyűlés az egy naptári évre szóló központi költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot. A

központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány

törvényben el
írt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.

(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható

módon és ésszerű részletezettséggel valamennyi állami kiadást és bevételt tartalmazniuk kell.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban

meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

(4) Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az

államadósság mértékének növekedését.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények

enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelent
s visszaesése esetén, a

nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

(6) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány

jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló

törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszeren, a közpénzek eredményes kezelésével és az

átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.

(2) A központi költségvetésnek – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – biztosítania kell, hogy az

államadósság szintje ne haladja meg a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét.

(3) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Kormány

az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt

eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének

felét. Az államadósság szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg.

(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés

alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló

tevékenysége átlátható.

(2) Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó

gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell

kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdek adatok.

(1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének

célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a

jövend
nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti

vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági

szempontból kiemelt jelent
ség nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti

célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.

(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel,

az értékarányosság követelményének figyelembe vétele mellett.

(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthet
, amelynek

tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére

vonatkozó tevékenysége átlátható.

(5) Az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon és

felelősséggel önállóan gazdálkodnak a törvényesség, a célszerség és az eredményesség követelményei szerint.

A közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható

hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik.

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott

módon felelős a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. A Magyar

Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke nevezi ki. A kinevezés időtartama nem

haladhatja meg a Nemzeti Bank elnökének megbízatásából hátralévő időtartamot.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben meghatározott

feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet

kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.

(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék

törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás

gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami

Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával,

tizenkét évre választja meg.

(3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi

költségvetés megalapozottságát vizsgálja.

(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény

el
készítésében.

(3) A központi költségvetés elfogadásához a 36. Cikk (4) és 37. Cikk (2) bekezdésében foglaltak betartása tekintetében

a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami

Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

(5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország

függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő közös

védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius

tevékenység végzése.

(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alkotmányban és

sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi

Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség

működését a Kormány irányítja.

(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, továbbá következményeinek elhárításában és

felszámolásában.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem

folytathatnak.

(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes

szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

(1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az

államhatár rendjének védelme.

(2) A rendőrség működését a Kormány irányítja.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és alkotmányos rendjének

védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.

(5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai

tevékenységet nem folytathatnak.

(6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a

titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel

összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól.

(2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben

meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi

állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló

alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.

(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az

Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.

(3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi

hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.

(1) Az Országgyűlés

a) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a

rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,

továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve

elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) esetén szükségállapotot hirdet

ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata

szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi

Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában

akadályoztatva van.

(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az id

rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt

elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot

kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan

állapítja meg.

(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az

indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések

jogszerségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását, és nem oszlatható

fel.

(8) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli

állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.

(9) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a

köztársasági elnök ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben

képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezet
i, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási

joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,

b) a köztársasági elnök jogait,

c) a Kormány jogait.

(3) a Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről,

külföldi hadműveleti területén végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve

magyarországi állomásozásáról,

c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, melyben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi

rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a

rendelet hatályát meghosszabbítja.

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség – és a nemzetbiztonsági

szolgálatok – alkalmazása nem elegendő.

(2) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar

Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(3) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági

elnök vezeti be.

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A

szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó

bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó

bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az

Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.

(6) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében,

meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a

Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések megtételére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának

szavazata szükséges.

(3) A Kormány a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követ
en a közigazgatás, a Magyar

Honvédség, és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be. Az így

bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart, azokról a Kormány a

köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.

(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben

meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás

elhárítására, illetve az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való

oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a

Kormány – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy

a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig – a támadással arányos és erre felkészített erőkkel – azonnal

intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a

köztársasági elnököt.

(3) A Kormány az (1) bekezdésben szereplő esetekben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben

meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint

következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott

rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –

egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban. Az Országgyűlés felhatalmazást adhat a

Kormánynak a rendelet hatálya meghosszabbítására.

(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és veszélyhelyzet esetén bevezetett különleges

jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és III. cikk, valamint a XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésben megállapított

alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető, vagy az I. cikk (3) bekezdés szerinti mértéken túl korlátozható.

(2) Különleges jogrendben az Alkotmány alkalmazása nem függeszthet
fel, az Alkotmánybíróság működése nem

korlátozható.

(3) A különleges jogrendet az arra jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk

tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.

[az alkotmány végére az igennel szavazó képviselők nevei felsorolva, címek, rangok, párt és egyéb megjelölések nélkül]

LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS

1. Magyarország Alkotmánya 2012. január 1-jén lép hatályba.

2. A hatályba lépéshez szükséges átmeneti rendelkezésekről az országgyűlési képviselők kétharmadának

szavazatával elfogadott külön törvény rendelkezik