Gavallér János

Üvöltő farkas


Testekbe zárt fáradt könnyek
lelkek kapuját döngetik,
valami megszakadt bennünk,
valami szívünkből szökik.

Illan falak közül a meleg,
szívünkből a szeretet,
gyilkos önzést örökölnek
a ma születő gyerekek.

Érzés nélkül gladiátor,
ember emberrel versenyez:
S kősivatagban kóborog,
gyilkos-győztes bú terhével.

Fáradt könnyek, aszott lelkek
örök gyilkos versenyében
elveszünk. Üvöltő farkas,
telihold, éj űz, bűnremény.

Csordából maradt idegen,
magyar szívem remeg, beteg,
torz érzet ringat mindenkit,
győztes-vesztes kín, félelem!

2009.10.14.