Gavallér János

Válasz (minek kinek miért)


Nem lehetsz politikus Nem lehetsz sztár
Svihák pofákról lepereg a grumáz
Nem lehetsz becstelen kenyéren hízott disznó
Nem lehetsz pojáca vagy zseni
Szárazágon károgó hollóruhás hüllő
Nem lehetsz acéltekintetű
- rozsdás, pocsolyabölcsőd ringat-
Magyar Isten adott teremtő tudatot magyart

Ikarus-gatyában pulyavágy
Futott a porban
Hívott a Hortobágy
Susogott nyers-szalma
Szúrt a kalász
S úszott a napban
A táj A ház Apám s Anyám
Legelt a délibáb

Ágyam se volt – bekecs a sutban-
Lócán aludtam Vaságyon
Tégla-pólya-kályha fűtötte dunnám
Moccanatlan lelkem csodára várt
„Tárulj szezám” Tárulj mocskos világ  
Csalt tudat toporgott – báránybundában
Eszme-látszat-illúzió táplált Dogma
Vértől vörös égbolt volt a menny
- A mindenségértés lábvizéhez kötözött-
Tágult tüdőm és a szenny
Bennem minden atomot megkötözött

Gúzs-bús imába terelt mocsár
Süllyedt alattam  A trend-világ
S rám fagyott lélek-jégkorszak
Ölelt Falt Kéj-kancsó nektárával takart

Sose félj  - Mondta az apám-. remegve
Leckét adott Lelket a szívembe
Gyűlölet bennem sosem volt
Meghalt a múlt S csírázik bennem
Az elfojtott gondolat Magyarok
Örök vágya: - Az élet vizén papírhajón
Evezni át minden emberi sóhajon!

S repülök minden nappal közelebb
Repülök a naphoz a fényhez
Közelebb Közelebb Már éget a tűz
De vonz A létezés szele és űz
A vágy A remény A krisztusi szeretet
Látom hogy ott ember lesz az ember
Se gondolat Se eszme nem tipor
Testvágyaimról lemondva egyszer
Repít majd a szél S visítok mint a por

2009.07.13.