A Wikileaks közölte a Magyarországra
vonatkozó információs igényeket tartalmazó, Hillary Clinton által aláírt
diplomáciai táviratot. A magyar sajtó egytized százalékát sem közölte
azoknak az információknak, amiket az amerikaiak rólunk tudni akarnak.
Részint persze nem meglepő, másrészt azonban felháborító és rémisztő,
amilyen információs igényeket megfogalmaztak. A szövegben vastagított
résszel olvashatóak azok a részek, amelyek kifejezetten Magyarország ellen
irányuló tevékenységre utalhatnak.
A magyar Wikileaks-iratok titka
A magyar sajtó a közelmúltban rövid tudósítások formájában számolt be a
Wikileaks által közzétett, Magyarországra vonatkozó diplomáciai iratokról. A
hazai média igyekezett előre csökkenteni ezen, nagy érdeklődéssel várt
iratok jelentőségét, elsősorban a "magyar szélsőségek" felé terelve a
közvélemény figyelmét.
Tette ezt annak ellenére, hogy a valóságban természetesen sokkal többről van
szó annál, minthogy az amerikai külügy a demokrácia magyarországi állapota
felől aggódik.
A Guardian honlapján közölt, Hilary Clintonnak tulajdonított távirat, melyet
a Magyarországgal kapcsolatos információs igények-címmel ("REPORTING AND
COLLECTION NEEDS") küldtek ki, a Magyarországgal kapcsolatos humán
hírszerzési előírások ("National HUMINT Collection Directive" - NHCD) teljes
szövegét tartalmazza.
Az NHCD-t a CIA és más hírszerző szervek igényeinek megfelelően, arra
tekintettel alakították ki. Az irat szerint az amerikai hírszerző közösség
("a titkosszolgálatok") nagy mértékben támaszkodik a diplomatákra a
következő információk beszerzse érdekében:
I. Személyes jellegű
információk:
- Minden rendelkezésre álló információ a külügy szempontjából "említésre
méltó" magyar állampolgárokról (2.A és B pontok), ezek közül különösen a
következő személyes adataik: név, betöltött pozíció, névjegykártyáról
elérhető egyéb információk, hitelkártya-adatok, légitársaságok
törzsutas-adatai, az érintett személy munkavégzéséhez kapcsolódó
információk, az érintett munkarendje, napirendje, e-mail címei,
telefonszámai, egyéb kapcsolatteremtési módjai, (ezek lehetőség szerint
elektronikus formában, listázva) egyéb elérhető életrajzi adatai.
II. Magyarországról
elsődlegesen begyűjtendő információs igények
téma szerint csoportokba sorolva, az alábbiak szerint:
A.) Kormányzati rendszer és belpolitika, ezen belül:
1. Energiabiztonság, belpolitika,
2. Pénzügyi stabilitás, gazdasági fejlődés,
3. Jogbiztonság, korrupció, bűnözés helyzete,
4. Politika változásai, extrémizmusok, emberi jogok helyzete,
5. Az ország vezetése.
B) külföldi kapcsolatok, különösen:
1. Oroszország
2. régiós,
3. Európai Uniós,
4. más nemzetközi szervezetekkel és a világ más részével,
5. Egyesült Államokkal
fennálló kapcsolataink.
(Amit már "elfelejtett" közölni a fősodrú magyar média, hogy a -
hírszerzési munkában alapesetben képzetlen - amerikai külügyéreket arra is
utasították, hogy a magyar nemzetbiztonságról szerezzenek információt, mivel
volt az információs igénynek egy C-része is:)
C) Nemzetbiztonság
1. Erre az információs igényre GRPO-tól kaphat a diplomata tájékoztatást
- nincs részletezve, hogy ez mi
2. NATO-kapcsolatok
3. (Honvédelmi) erők struktúrája, elehelyezkedése, modernizációja, reagálási
képességei,
4. Terrorelhárítás
5. Pénzmosás,
6. Tiltott technológiák proliferációja, és ezek megakadályozása
7. Információ arra nézve, hogy mennyiben működik együtt Magyarország az
amerikai hadsereg katonai tervező részlegével,
D).Telekommunikációs infrastruktúra, és egyéb információs rendszerek.
Érdekes, vajon mire akarja az amerikai külügy a magyar telekommunikációs
rendszerek állapotával kapcsolatos információkat használni?
Szerencsére a távirat a fenti, pontokba szedett információs igényeket ki is
fejti, érdekes összefüggésekre derítve fényt:
A) Kormányzati rendszer és belpolitika cím alatt ugyanis
mindjárt olyan információkra kíváncsiak, amelyek Magyarország alapvető
érdekeit érintik, s mint ilyenek részben vagy egészben minősített - vagyis
részben szigorúan titkos, titkos, bizalmas, vagy korlátozott terjesztésű -
adatoknak minősülnek.
1. Energiabiztonság, belpolitika:
Energiahordozó gazdálkodási tervek, energia-infrastruktúra átalakításának,
fejlesztésének irányai, ideértve a kapacitásnövelést is,
energia-hatékonyságot, tárolást, nukleáris energiát, bioetanol és más
alternatív energiaforrásokat. Érdeklődés tárgyát képezik a pénzügyi
finanszírozás kérdései, méghozzá részletekbe menő jelleggel, itt különösen a
külföldiek befektetéseire irányuló nyitottság súlypont. A diplomatáknak e
körben információkat kellene szerezniük az olyan, akár nyilvános,
akár titkos megállapodásokról, amelyeket Magyarország a Kaszpi-tenger
melletti gázmezőkkel kapcsolatban Oroszországgal vagy másokkal kötött, vagy
kötni tervez, valamint arról is, hogy az egyesült európai
energiabiztonság megteremtéséhez milyen mértékben járulunk hozzá, van-e
egyáltalán magyar akarat erre. Érdeklődésre tart számot az orosz
energiafüggőség enyhítésére tett lépéseink is.
2. Pénzügyi stabilitás, gazdasági fejlődés:
Többek között kíváncsiak a gazdasági reformok irányába mutató magyar
lépésekre, tervekre, mind a monetáris, mind a fiskális oldalon, illetve
milyen befolyással bírnak egyes üzletemberek a gazdasági döntéshozatalra, a
gazdasági döntéshozatalok mechanizmusa, a nyilvánosságra nem hozott
költségvetési számokra. Részletes információk a legfontosabb pénzügyi
intézményekről. Milyen tervei vannak Magyarországnak az IMF-megállapodás
betartására.
3. Jogbiztonság, bűnözés:
4. Politika:
A politikai jellegű információk között mind az egyéni, mind a kollektív
szabadságjogok érvényesülésére kíváncsiak, milyen tervek léteznek
közvélemény manipulálására, ennek megoldási módjai, különösen a médián
keresztül. Nem kormányzati szereplők, ellenzéki pártok ereje,
milyen belföldi illetve külföldi támogatással rendelkeznek. Magyar Gárda,
kisebbségek helyzet, demográfiai adatok, születésszám, meddőségi adatok,
halálozás, fertőző betegségek elterjedtsége, migráció. Hogyan kívánja a
magyar állam megállítani a csökkenő népességet, mi az álláspont a
betelepülés támogatásával kapcsolatban.
5. nemzeti vezetés (az ország vezetése):
A nemzeti vezetés témakörében különösen arra kíváncsiak "szövetségeseink",
hogy mik a magyar vezetés stratégiai céljai, ezek elérése érdekében milyen
tevékenységet folytat, mik az egyes akut szituációkra adott válaszai,
motivációi, milyen emberek gyakorolnak befolyást a döntéshozókra, kik a
meghatározó tanácsadók, különösen a miniszterelnök és az Ő belső körei
tekintetében. Mik a döntéshozatali mechanizmusok, különösen az, hogy egyes
változó körülmények között döntéshozatali mechanizmusok hogyan változnak
(adaptációs képesség). Egyes kormányzati szervek közötti kapcsolatok,
munkamegosztás, viszony, ideértve a köztársasági elnököt, miniszterelnököt,
a minisztereket, a nemzetbiztonsági kabinetet és a honvédelmi kabinetet,
hírszerző és elhárító szolgálatokat, jogalkotást, legfőbb ügyészt,
bíróságokat.
Információt kérnek a vezetők körében tapasztalható korrupcióról, ideértve a
költségvetésen kívülről érkező, vezetőknek juttatott pénzeket. Milyen
forrásból származik egyes politikai szereplők működési forrásai, milyen
tervei vannak Kormánynak ezek átláthatóvá tételére. Mennyire támogatja a
közvélemény a Kormányt, a Kormány terveit céljai elérésében. Egyes
jelenlegi és lehetséges jövőbeli vezetőkre vonatkozó alábbi adatok:
pénzügyi, egészségügyi biometrikus adatai, személyiségprofilja,
támadhatóságára, gyengeségeire vonatkozó adatok.
(Kíváncsiak vagyunk, egy olyan vezető biometrikus adatait hogyan szerzi
meg egy külügyi tisztviselő titkosszolgálati eszköz alkalmazása nélkül,
amennyiben az érintett vezető nem szándékozik pl. az Egyesült Államokba
utazni.)
Külföldi kapcsolatok (B):
1. Oroszország:
Pl. Milyen személyes kapcsolatok vannak magyar és orosz üzletemberek
között? A magyar politikai vezetés, a titkosszolgálati
vezetők, az ellenzék és a miniszterek mennyire érzékenyek az orosz
befolyásra (személyükben mennyire zsarolhatók) Amennyiben orosz és
amerikai érdekek szembe kerülnek, Magyarország melyik fél mellé állna?
A magyar közvélemény szerint, mely politikai pártokat támogatja
Oroszország, Oroszországgal kapcsolatos közvélekedés. Milyen zsarolási
potenciálja van Oroszországnak Magyarországgal szemben.
2. Régiós szomszédok:
A szomszédokkal és különösen Németországgal fenntartott kapcsolataink. A
régiókban terjedő orosz befolyással kapcsolatos terveink, (politika,
energia) a szomszédokkal történő energiabiztonsággal kapcsolatos terveink,
magyar kisebbségek szomszédos országokbeli helyzete. Magyar csapatok a
Balkánon. A balkáni országokkal fennálló kapcsolatok. Moldova, Koszovó
ügyével kapcsolatos álláspontunk. Az amerikai ballisztikus rakétavédelmi
programmal kapcsolatos terveink, a Visegrádi országokkal történő
együttműködés.
3. Európai Unió:
Mik ez EU-szintjén megfogalmazott álláspontjaink mögötti motivációk,
filozófiák, mi alapján alakítjuk ki stratégiáinkat? Prioritások, tervek a
2011-es EU-elnökségre. Bizonyíték gyűjtése arra (így!)
, hogy Magyarország egyre jobban támaszkodik az EU-ra és egyre kevésbé az
USA-ra. Milyen befolyással rendelkezik Mo. EU-s szinten. Az
EURo-zónához történő csatlakozási terveink. Formális és informális EU-s
szövetségeseinkre vonatkozó információk. Mik azok az alkalmi szövetségek,
amelyek azt célozzák, hogy befolyást gyakoroljunk az EU-s döntéshozatalra?
4. Nemzetközi szervezetek és más kapcsolatok:
Célok stratégiák a nemzetközi porondon, Kínával fennálló kapcsolatok,
és olyan államokkal fenntartott kapcsolatok, akik ellenségesek az
USÁ-val szemben.
5. USA:
Célok, motivációk, eszközök. Mi a közvélemény álláspontja az USA régiós
politikájáról, jelenlétéről, tevékenységéről. Milyen tervei vannak
Magyarországnak az amerikaiak külföldön folytatott tevékenységével
kapcsolatban (támogatás vagy ellenzés)? Kétoldalú egyezmények meghozatalára
vonatkozó terveink.
C ) Nemzetbiztonság:
1. (Az anyag nem fejti ki)
2. NATO:
Védelmi kiadásaink fenntartására (esetleges csökkentésére vagy emelésére)
vonatkozó terveink és képességeink, NATO interoperabilitás fejlesztése,
védelmi képességek növelésére vonatkozó NATO-irányelvek teljesítése. NATO
kötelezettségeink teljesítése (tervek tényleges helyzet), ideértve csapatok
és készletek különböző műveletekhez történő nyújtását. Hozzáállás
NATO-csapatok hosszútávú magyarországi állomásoztatásához,
NATO-parancsnokság Magyarországra helyezéséhez, és magyar csapatok
Magyarországon kívüli alkalmazásához. A közös védelmi klauzula (Washingtoni
szerződés 5. cikk) életbe lépése esetén Magyarország hogyan reagálna? Tervek
és elképzelések a további NATO-bővítéssel kapcsolatban, a NATO jövőjével
kapcsolatban. A Kormány, a Honvédség, a hírszerző és elhárító szolgálatok
alkalmassága és képessége arra, hogy megvédje az amerikai és/vagy a NATO
által minősített adatokat. Az EU védelmi erővel kapcsolatos tervek,
Magyarország álláspontja, ha az EU védelmi erővel kapcsolatos
kötelezettségeink ellentétbe kerülnek a NATO kötelezettségeinkkel.
3. Védelmi erő (Magyar Honvédség):
A Honvédség struktúrája, lokalizációja, modernizációja,
bevethetősége. Egyes veszélyforrások elleni védekezési tervek részletei,
ideértve a civil és katonai vezetők közötti megállapodásokat is. Milyen a
kiber-hadviselés helyzete, az ilyen hadviselésre történő felkészültség.
Tervek és vélemény az amerikai erők afganisztáni, iraki, vagy a
világ más pontján történő szerepvállalásával kapcsolatban. Képesség és
akarat arra, hogy NATO, EU vagy más multikulti béketeremtő misszióban részt
vegyünk, különösen Dél-Európában. Magyar álláspont, tervek és hozzáállás az
amerikai hadsereg Magyarországra történő belépése, az amerikai légierő
gépeinek átrepülésével, amerikai erők, vagy felszerelés átszállításával
kapcsolatban. Változtatási tervek a Honvédség kialakításában, a
hadügyi reform részletei, a hadügyi modernizációra vonatkozó információk, a
Honvédség jövőbeni szerepe, a Honvédség erősségei, összetétele, hadügyi
együttműködés más országokkal "más szereplőkkel".
Részletes információk Magyarország a hadiiparáról, tervek más országokkal
történő együttműködés ebben.
Fegyverrendszer fejlesztési terveink, az ebbe bevont cégek, gyárak.
Rendszeresített fegyvertípusok, termelési kapacitások, gyári számok a
legfontosabb fegyverrendszereinkhez.
Döntési mechanizmusok amerikai vagy más országoktól származó fegyverek
beszerzésével kapcsolatban.
Hadsereg és félkatonai alakulatok létszáma, struktúrája, rendelkezésre álló
büdzséje, kiadásai, katonai doktrinája, taktikája, hadrendje, vezetése és
irányítása. A hadsereg felszereltsége, karbantartása, kiképzése,
hadgyakorlatokban történő részvétele, békefenntartó műveletekben történő
részvétele, professzionalizmus szintje, egészségügyi ellátása,
fizetések, lakhatás, az állomány lojalitása és morálja. Polgári-katonai
kapcsolatok.
Földalatti és más védett támaszpontok helye, feladata, hálózata, legénysége,
büdzséje, fejlesztése, ideértve a vezetési pontok védelmét, katonai és civil
vezetők védelmét. Részletek arról, hogy milyen különleges mérnöki
megoldásokkal próbálnak különösen védett létesítményeket megerősíteni.
Konkrétumok ezen speciális mérnöki megoldások részleteiről. Részletek a
kettős felhasználású földalatti létesítményekről. Tervezett és jelenlegi
együttműködés más országokkal arra, hogy földalatti létesítményeket és más
védett létesítményeket hozzanak létre.
4. Terrorista elhárítás
5. Pénzmosás
6. Proliferáció
7. Amerikai műveletek támogatása
(...cím alatt egy csomó ide nem tartozó dolgot is tudni akarnak)
Előre nem látott eseményekhez kapcsolódó támogatási képességek, civil
lakosság evakuálásában részvétel, humanitárius, vagy egyéb mentő
műveletekben történő részvételi képesség. Kritikus infrastruktúrák
védelme, gyenge pontjai, ezek tervezett fejlesztésének irányai, különösen
ezen létesítmények ellátási útvonalai, áramellátása, kommunikációs
lehetőségei. Polgári és katonai egészségügyi infrastruktúra és tudományos
kapacitások. Katona-egészségügyi kutatás-fejlesztés, új oltások,
terápiás kezelések, kémiai, biológiai, radiológiai, nukleáris
egészségügyi védelmi képességek. Információ, statisztikákat is
ideértve a fertőző betegségekről, úgy mint madárinfluenza, TBC, HIV, HEP. A,
stb. Szennyezett vízbázis, szennyezett élelmiszerbázis szennyezett levegő és
föld "lokalizációja." Veszélyes kémiai anyagokat tartalmazó
gyárak elhelyezkedése. Evakuációs pontok elhelyezkedése, rendőrségi
létesítmények, tűzoltóságok kórházak, hotelek, diplomáciai létesítmények
elhelyezkedése. Katasztrófavédelmi tervek.
Elfogott, vagy
letartóztatott amerikai állampolgárokkal kapcsolatos bánásmódra vonatkozó
tervek (gyakorlatilag mit csinálunk az elfogott kémekkel) , ideértve a
hadifoglyokat és az eltűnteket is.
D) Telekommunikációs infrastruktúra és információs rendszerek
Ezen rendszerek jellemzői, gyenge pontjai, képességei,
tervezett fejlesztései, a civil és a katonai szervek által használt
telekommunikációs és információs infrastruktúra, hálózati
jellemzői, ideértve a hírszerző és elhárító szerveket is.
Részletek a vezetési pontokhoz kapcsolódó kommunikációs eszközökről és
létesítményekről. Milyen speciális (pl. fedett)
telekommunikációs és információs rendszereket, eszközöket használ az ország
vezetése (a Kormány), mennyire függ ezektől a rendszerektől, eszközöktől.
Részletek arról, hogy mik a regionális és országos telekommunikációs
rendszerekre vonatkozó szabályok, programok, milyen kiképzést kap a
kezelőszemélyzet. Tervezett és megvalósítás alatt álló fejlesztések
a civil szektorban, ideértve a mobilhálózatokat, műholdas kommunikációt,
rádiókommunikációt, csipogó-hálózatokat, feltöltőkártyás szolgáltatást,
tűzfalakt, titkosítási módokat, nemzetközi kommunikációs kapcsolatokat.
Információ egyes kritikus WI-FI hálózatokról (pl. a
Parlamentéről is), mobilhálózatok működési elvéről, a hálózatokat
működtető operációs rendszerekről, ideértve a második és a harmadik
generációs mobilszolgáltatást, a telekommunikációs célra
használt műholdas hálózatokat.
Részletek az Internet- és Intranet használatról, ideértve azt is, hogy a
Kormány milyen befolyással, felügyelettel rendelkezik ezek felett. Részletes
információk a hazai és külföldi telekommunikációs szolgáltatókról és ezekhez
kapcsolódó más cégekről.
Részletek olyan
információtároló kapacitásokról, amelyeket rádiófrekvenciás azonosítás véd,
és útlevelek, kormányzati jelvények (igazolványok) azonosítását hajtják
végre velük, vagy egyes szállítmányok követésére szolgálnak.
A legfontosabb civil és katonai vezetők hivatali és magántelefonszámai,
faxszámai- emailcímei.
Az adatokat végigböngészve a hazai sajtó valamilyen okból nem találta fontosnak a távirat részletes közlését. Milyen érdekes…
Katona Gábor - barikad.hu