Gavallér János

Zokszó

Megkérdi a víz, hogy folyhat-e?
És az emberélet, fájhat-e?

Krónikát olvas a méreg:
Voltak szebb napok, s döglöttek,
akkor is, most is, halomra
csuda-remények. Zsákutca!
Sikátor! Vakhit! Vakremény!
Csak elmentek, vagy jöttek épp?
Ép észnek küszöbén, torzsa-
szilánkok üvöltő szava:
Emberiség, ma lét-torzó
minden kongó lélek! Zokszó!

Megkérdi-e az őszi levél,
megkérdi-e élete végén, hogy hulljon-e?

Pusztuljatok halt remények!
Jöjjön, aki éhes! Tényleg:
Jöjjön, Bábel után Élet...
Dőljetek már fal-tengerek!
Templomok! Itt az egerek!
Az egerek lesznek urak:
Étlen, szomjan! Étlen, szomjan!
Dőlnek a tornyok, pribékek!
Emberiség, ma lét-torzó
minden kongó lélek! Zokszó!

Megkérdi a víz, hogy folyhat-e?
És az emberélet, fájhat-e?

2008.11.07.